Alternatív hajtóanyagok – Biovadászok
- Hírek
- Energetika
- betűméret: nagyobb visszaállítás
- 2010. 07. 07. 15:53
- Magoss Sz. Bence
Az Egyesült Államok haditengerészete is belépett az alternatív technológiákat fejlesztők sorába. Célul tűzte ki, hogy 2020-ra az energiaigényének felét alternatív forrásokból fedezze, hogy így csökkentse kőolajfüggősét, tehát javítsa a nemzetük biztonságát és a vadászok bevethetőségét. A „zöld lódarázsnak” keresztelt F/A-18 típusú Super Hornet képes repülni megújuló és nem megújuló hajtóanyagok fele-fele arányú keverékével.
A Boeing F/A-18 Super Hornet 2 db, a General Electric által fejlesztett F404 gázturbinás sugárhajtóművel felszerelt négy és feledik generációs többcélú vadászgép. A hajtómű finoman jár a camelina azaz magvas gomborka (más néven tojásfű vagy inyorca) magokból kinyert olaj és a kőolaj alapú jet hajtóanyag, tehát kerozin keverékével.
Fotó: [U.S. Navy]
Az alábbi videóban látható a teszt egy rövid ismertetője angolul, majd 1:38 után működés közben is láthatjuk a hajtóművet.
Fotó: [GE Aviation]
Biovadász hajtómű teszt
A GE szakemberei több mint 500 órán keresztül tesztelték az új alkatrészeket és 20 órán keresztül végeztek hajtómű teszteket, hogy megbizonyosodjanak a felől, hogy a hajtómű a levegőben is az elvárásoknak megfelelően fog üzemelni. A fejlesztés során kihasználták, hogy a két hajtóanyag fizikai és kémiai tulajdonságai hasonlóak és így csak kisebb módosításokat kellett elvégezni a hajtóművön.
Fotó: [U.S. Navy]
Az átalakított motor csatarendbe állítása után évi 2 millió gallon (~7,5 millió liter) kerozin megtakarítását várják a haditengerészet vezetői. Az erőforrás további zöldítésének érdekében egy zajcsökkentő csomagot is készítettek a hajtóműhez, amely nyílfogazású fúvókákat helyez az elsődleges légáramba, így létrehozva egy másodlagos áramlást, ami 2-3 decibellel csökkenti a keletkező zajt, tehát annyit halkít az üzemen mintha az egyik hajtóművet teljesen le is állították volna.
Fotó: [U.S. Navy]
Az első bioüzemanyaggal közlekedő utasszállító repülőgép egy, a London-Amszterdam útvonalat megtevő Boeing 747-es volt, ami a Virgin Atlantic légitársaság színeit viselte 2008-ban. Az első amerikai bioutasszállító pedig a Continental Airlines CFM56-os hajtóművel szerelt Boeing 737-ese volt 2009 elején.
Az alábbi linken található a GE Aviation hivatalos összefoglalója a tesztekről: Összefoglaló
Hozzászólások: 6
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni!
RSS
A fenti cikk nagyon szép és elgondolkodtató.
Pl.: 1 liter BIÓ üzemanyag előállításához mennyi növényre, ahhoz mekkora termőterületre van szükség?
Érdekes, hogy az ilyen "energia" anyagok mind elsődleges termékek (lásd energia fű, alkohol stb) Miért nem a mezőgazdaság "melléktermékeit" (hulladékát) hasznosítják? A jelenlegi irány az élelmiszertermelő területeket csökkenti. Biztos, hogy ez a jó irány? Egyértelmű: NEM!! Nefelejtsük el: a világ egyrésze éhezik!
Van más irány is.
Ezen dolgozik egy magyar Nóbel-díjasunk, Oláh György is, ugyancsak amerikában.
Mellékelem a 2008-ban megjelent riport elérhetőségét:
http://www.origo.hu/tudomany/200...
orszag-jozsef. Gratulálok a hozzászolásodhoz. Végre mérnökökhöz és a 60 éves jubileumhoz illő témát irtál le. Oláh Györgyre én is büszke vagyok,de szeretnék büszke lenni az egyetemünkön végzett, vagy ott dolgozó tudósokra is, az ott végzett tudományos munkára, erdményekre, még ha nem is Nobel díjas.
Kb 15 éve Barottfy Tanár Úr vezetésével készült egy tanulmány a biomassza hasznosítás lehetőségéröl. Kérdezem? van-e folytatása.
Magyarországon még van földgáz, de sok ezren télen fáznak mert nem tudják az árát kifizetni. Sok százezer tonna biomassza a termőhelyén bomlik le, vagy égetik el pl. erdő irtás után a galyakat. Jó lenne ebböl ólcsó tüzelőanyagot csinálni. Az egyetemen foglalkozik ezzel valaki?
A gazdag Finnek a hulladék papirból házilag papirbriketett gyártanak. Nulunk a kukába dobjuk, pedig nagyon sok, éves szinten 1 före kb. 35 kg.
Ezek kis dolgok de a tudomány nággyá teheti és elfér a "nagy dolgok" mellett.
Ajubileum alkalmából ezekröl is beszéljünk.
Gressai Sándor 1960.
gressai-sandor. Köszönöm támogató, kiegészítésed. Úgyérzem a "célzásom" talált. Remélem nem ketten leszünk. Én is büszke vagyok, hogy ezen az egyetemen végezhettem. Igen, a profok és oktatók között sokan voltak, akik előre (a jövöre) mutattak.
Jómagam is úgy gondolom (kinek, ha nem) ennek az egyetemnek kellene felkarolnia a jövőt, a ZÖLD energiát. Elolvasva itt is pár cikket, szerintem az induláshoz (még ha véletlenül is) már lenne olyan TÉMA-csokor amiből el lehetne indulni. Lásd a fenti cikk, a napelemes repűlő, "rázós" elem stb.
Olyan helyen dolgoztam, ahol évente több ezer tonna papírt használtunk a csomagoláshoz. Sok időbe, munkába került, mire a RESY csomi megjelent. Igen az erdők, papirfeldolgozás és ezek hulladékainak feldolgozása. A világon mennyi erdőt vágunk ki azért, hogy papirként a szeméttelepen "landoljon". Magyarországon volt egy papirgyár amelyik a szalmából és a hulldékpapirból csinált újból papirt. Ismerek pár papirgyárat, de a hulladék felhasználásuk (beleszámitva a saját "belső" hulladékukat) átlagban meg sem közeliti a 30%-ot. Ráadásul a hulladék jórészét IMPORTÁLJÁK!!!(például az EU-s támogatással a Duna mellett, nem rég átadott P.gyár). Volt egy kimondottan hulladék papir feldolgozó üzem (WC papirt, kreppapirt stb készitett), amit sikerült nem is olyan régen az államnak eladnia (bezárnia?). Erre kiválló példa a "piszke"papir.
Igen a világ több országában nem a szeméttelepben gondolkodnak. Nem ezek a telepek kapják a zöldadó visszatérítést. A kibocsájtókat kötelezik adóval és a kötelezö visszaváltás formájában a hulladék terhelés csökkentésére.
Igen. Remélem a 60 éves évforduló jó alkalom arra, hogy az egyetem, a diákok a figyelmüket, érdeklődésüket többek között a ZÖLD energia és felhasználás felé is forditják. Igen, a BIÓ üzemanyag mellett, ezekről is KELL beszélnünk.