Címke: évfolyam

Mozaik-szemcsék az 1973-ban végzett évfolyamról

Sokunk számára a „felsőoktatás” Szabadszálláson kezdődött 1967. szeptember elsején… Az akkori gyakorlatnak megfelelően, „egyetemi előfelvett”-ként 11 hónapra szóló sorkatonai szolgálat várt ránk az MN 7260 (talán ma már le szabad írni) fedőnevű alakulatnál. A két egyetemi század – a „gk-sok”, azaz gépkocsizók és a „hk-sok”, azaz harckocsizók – üde színfoltjai voltak az akkor még létező Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek. („Maguk a Varsói Szerződés legelba…..tabb katonái.”)

A két század között egészséges versengés alakult ki, melynek élesztői a két Nagy (László és Sándor) voltak, akik szolgálatvezetői mivoltukból adódóan trükkök sorozatával igyekeztek szórakoztatni bennünket, egymás felülmúlásában. Némi nyugtalanságot a leszerelésünk előtt az a kósza hír okozott, miszerint kellően intelligensek és (ki)képzettek vagyunk ahhoz, hogy csatlakozzunk a Varsói Szerződés Prágát riogató bevonulásához. Szerencsére ez elmaradt, s augusztus 2.-án, néhány nappal az inkriminált katonai akció előtt leszereltünk. Szóval, szívtunk rendesen, de ezt is kibírtuk.

Olvasson tovább

Bemutatkozik az 1980-ban végzett évfolyam

Az 1980-as évfolyam története is Szabadszálláson kezdődik a laktanyában. Később Gödöllőre kerülnek, a Tessedik Kollégiumba. Olvashatunk az emlékezetes gólyabálra-menésről, és számos anekdota után olvashatjuk Kulcsár Miklós, az egyik évfolyamtársuk gondolatait is.

Az 1980-as évfolyam

Minden évfolyam története általában az évnyitóval kezdődik. A mi évfolyamunkét viszont ettől eltérően célszerű már  az érettséginél elkezdeni. Az ugyanis, hogy a középiskola után ki merre fog továbbtanulni, már ott felvetődik, már akkor kezd kialakulni. A mi időnkben a sikeres érettségit követően sem egyből az egyetemre vezetett az út, hanem az "egyetemi előfelvett" minősítés után a katonasághoz. Ez a tény viszont az azonos szolgálati hely miatt nem csak közösségi kapcsolatokat, hanem esetünkben tragédiák forrását is jelentette. Az MN 7260-as alakulat szabadszállási laktanyájából 1975. április 20-án kivezényelt teherautó konvoj egyik szállítójárműve a rajta utazó fiatalokkal felborult és társaink közül Egressy György és Németh Mihály a helyszínen életét vesztette, többen súlyosan, életveszélyesen és egész életükre maradandóan megsérültek. Ez a tragikus esemény a mai napig kihat évfolyamtársaink egymás közötti személyes kapcsolataira is, meghatározza szorosabb kötődésünket egymáshoz.

Olvasson tovább

Bemutatkozik az 1968-as évfolyam

A VIllányi úti utolsó évfolyam története. Megtudjuk, hogy mi az a "Fülescsavar", hogyan hatott a rendszerváltás az évfolyamra, és hogy mennyire aktívak a nyugdíjas évek.

Akkoriban az egyik legnagyobb évfolyam volt a karon, kevés női hallgatóval, közülük közel 130-an szereztek diplomát, utolsó évfolyamként a Villányi úti Alma Materben. A nagy létszámú évfolyam kollégiumi elhelyezése már induláskor 1963-ban gondot okozott. Egy évig Budakeszin kaptunk lehetőséget, onnan jártunk be a Villányi útra. Később beköltözhetett az évfolyam Budapestre, de megosztottan kapott elhelyezést a Frankel Leó úti, a Szemlő-hegyi és a Villányi úti kollégiumi szobákban. Viszonylag sok budapesti hallgatótársunk is volt az évfolyamon. 

Olvasson tovább

Bemutatkozik az 1967-es évfolyam

Az 1967-ben végzett évfolyam bemutatkozója következik. A Villányi úti mindennapok szépségéről ismerhetünk meg néhány részletet, és megtudjuk, hogy hol helyekedett el az évfolyam a végzés után.

A kezdetek

Komoly matematika, fizika felvételi vizsga után, 1962 szeptemberében, hat tanuló csoportra osztva kezdte meg az évfolyam - mintegy 170 fő - a tanulmányait Budapesten a Villányi út 5-7-ben és a 29-31-ben. A hallgatók nagy százaléka vidéki volt, akik valamennyien kollégisták voltak. A kollégiumi férőhely akkor is kevés volt, ezért kezdetben szükségmegoldások is szóba jöttek. Így például mindkét villányi úti épületben kialakított, ideiglenes lakószobákban is laktunk. Utólag visszaemlékezve az elhelyezés inkább laktanyára, mint kollégiumra emlékeztetett. Akkor azonban ennek is örültünk, különösen azután, hogy az elhelyezés előnyeit is megismertük. Az előadások többsége a 29-31-ben volt, így aki ott lakott, annak óra előtt tíz perccel elég volt felkelni. Ekkor történt, hogy Lehoczky professzor előadására az egyik hallgató pizsamában esett be. A professzor úr nem szólt semmit, csak felült a katedrára és levetett cipővel folytatta az előadást. 

Olvasson tovább

Az 1956. évben végzett évfolyam rövid története

Sorozatunk folytatódik, az 1956/57-ben végzett évfolyam történetét olvashatjátok. A végzés éve nem véletlenül lett elírva, ám mindez kiderül a szövegből.

Az 1952-56. között végzett évfolyam

A mi évfolyamunk az 1952/53-as tanévben kezdte meg tanulmányait az Agrártudományi Egyetem Gépesítési Karán Budapesten. Az évfolyam mintegy 150 főből állt, 10 lány is volt közöttünk.
Az I. évfolyamon a legnehezebb tantárgynak a matematika bizonyult. Sokan közülünk szakérettségisek voltak. A hiányos gimnáziumi ismeretek pótlására a matematika oktatói, élükön Rejtő Magda tanszékvezetővel különórák adásával sokat segítettek, így a szorgalmasabbak felzárkóztak, a gyengébbek kimaradtak az évfolyamról. Az első félévi vizsgák után ezért a létszám 120 fő alá esett.

Olvasson tovább

Az 1955. évben végzett évfolyam rövid története

Most induló sorozatunkban csemegézünk az évfolyamok leírásaiból. Folyamatosan gyűlnek, ezért közreadjuk a legjobbakat. Fogadjátok szerettel az 1955-ben végzett évfolyam történetét!

1950 szeptemberében kezdtük az évet Budapesten, a Villányi úton. Az első évben még minden szak együtt volt, közös képzést kaptunk.

David_szaniszla_1955_i

A II. évben kerültek szakma szerinti elválasztásra a hallgatók. Ennek megfelelően mi a gépészek ekkor lettünk önállóak, s mi 1955-ig a Villányi úton végeztük tanulmányainkat. Két épületben folytak az előadások, a mostani Szent Margit gimnázium volt az egyik hely, a másik a Kertészeti Főiskola épülete.

Gyakorlatra kisebb csoportokban mentünk. Az I. évben még vegyes volt a társaság. A gyakorlatra úgy mentünk, ahogyan I.évben összejött a társaság. Nem emlékszem, hogy abban az évben hol voltunk. A II. évben, az évközi műhely munkákat a Szent Margit gimnáziummal szemben lévő egyik épület pincéjében tartottuk.
1953. májusában Szolnok mellett Két Póra mentünk gyakorlatra. Ezeken a gyakorlatokon gépjavítási munkákat végeztünk. Itt Két Pón ezenkívül Geológiai gyakorlatok is voltak. Ezeket két tanársegéd végeztette velünk. Földmérés és egyéb geológiai munka volt a tárgya a gyakorlatnak. Nem az egész évfolyam volt itt, ez csak a mi csoportunk volt.

Olvasson tovább