Az előző Lufthansa Technik Budapest cikkből kiderült, hogy a Lean-t, avagy a folyamatos fejlesztés kultúráját a különböző iparágban tevékenykedő cégeknél egyaránt egyre nagyobb szükségét érzik bevezetni. Hogyan kapcsolódik a LTB programja az anyavállalatnál zajló programhoz?

Fontosnak gondolom megjegyezni, hogy ha mélyebbről szemléljük a szervezet fejlesztés kérdéskörét, valójában nem beszélhetünk semmilyen bevezetésről. Ugyan vannak kialakult módszerek, alapelvek, amelyeket gyűjtőnéven „lean”-nek szoktak nevezni, valójában ezek használata a gyakorlatban szervezetről-szervezetre különböző formát ölt. A cél a vállalat folyamatainak a fejlesztése, hogy jobban megfeleljen a jövő és a jelen kihívásainak.

A saját programunk része az anyavállalat (Lufthansa Technik) programjának, és megfelel az elvárásaiknak, de azt gondolom minden szervezet a Lufthansa Technik csoporton belül a saját útját járja. A kapcsolat kiépítés már megtörtént, és a félévente megrendezett konferenciákon megosztjuk egymással tapasztalatainkat. A miénk több elemében is különbözik az anyavállalatétól. Az első és legfontosabb eltérés, hogy nem hívjuk „Lean bevezetésnek” az előbb említett okokból. A neve: 3K, melynek jelentése: Az Új Kor, Új kihívás, Új képlet (a rövidített elnevezés a három szó kezdőbetűjéből tevődik össze). A sajátos névválasztás célja, hogy megmutassa: ez a Lufthansa Technik Budapest programja, annak érdekében jött létre, hogy a megváltozott piaci környezet igényeire reagálva egy megújult szervezetet alakítson ki, amivel a jobban meg tud felelni a jövő kihívásainak.

Olvasson tovább

2008 szeptember 1-jével létrejött egy új munkakör a Lufthansa Technik Budapest szervezetén belül Lean manager néven, amit Budai Zoltán tölt be. Ő felelős ennek az úgynevezett „Lean” szemléletmódnak a megvalósításáért a szervezetünkben. Az alábbi cikk erről a kifejezésről, vállalti kultúráról ad egy rövid összegzést.

Sokat gondolkoztam azon, miről lenne érdemes írni első alkalommal „lean” témakörben és arra jutottam, hogy talán a legfontosabb tisztázni a szó alapvető jelentését és egy kicsit mögé tekinteni, hogy mit is takar valójában. Nem teljes részletességgel, mert azt nehéz lenne több év munkáját, tapasztalatát vagy több száz könyv tartalmát egy pár mondatban mélységében átadni.

Lean...mit jelent ez a szó, hogy „lean”, vetül fel az emberben a kérdés a szó hallatán. Hogyan lehetséges, hogy a világ legismertebb keresőjébe begépelve, több mint 62 millió találatot hoz fel? A „Lean manufacturing” kifejezésre pedig több mint 3 milliót! Mi ez valami újabb tamagochi őrület? Valami új nagyvállalati trend? Özönlenek az ember fejéből a kérdések. Azonban ahhoz, hogy minél pontosabban meg tudjuk fogalmazni ennek az egyszerű szónak a jelentését, meg kell találnunk a gyökerét.

 Azt gondolom, hogy a világ vállalatai - legyen szó bármilyen iparágról, termelő vagy szolgáltató vállalatról -  felismerte azt, hogy a fennmaradás kulcsa a folyamatainak, rendszereinek folyamatos fejlesztésében rejlik. Az, ami tegnap még a világon egyedülállóvá, a saját üzleti környezetében vezetővé tett egy vállalatot, az holnap már lehet, hogy a képzeletbeli dobogóra sem elegendő. Ebben az „őrült” versenyhelyzetben lettek egy pár évvel, azaz lassan már pár évtizeddel ezelőtt figyelmesek először az autóipari vállatok, majd a többi iparág képviselői a Toyota sikerére. Hogyan lehetséges az, hogy az 50-es években még a világ egyik legkisebb autógyára ma megelőzi a General Motors-t az éves eladási listán (lásd Ranked vehicle sales), ezzel letaszítva a 70 éve bitorolt trónról? Hogyan lehetséges, hogy kb. 6-szor olyan nyereséges a Toyota, mint a többi autógyár átlagosan? Záporoztak a kérdések, és persze a rengeteg miért, miért, miért?

Olvasson tovább

A kis- és középvállalkozások (kkv) szeptember 9-ig adhatják be pályázatukat az Európai Unió öko-innovációs kiírására - hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményben.

Az Európai Bizottság 35 millió eurós összértékű (10 milliárd forint) öko-innovációs pályázatot indított el, amelynek célja üzleti lehetőségekké változtatni a környezetvédelmi kihívásokat. A kiválasztott programok költségvetésük 50 százalékáig támogathatók

Részletek a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján.

Olvasson tovább

Bizonyára mindenkivel előfordult, hogy minden akkor merült le amikor a legnagyobb szükségünk lett volna rá. Az elektronika évszázadát éljük, a legtöbb használati tárgyunkban valahol megtalálunk egy elemet. Ennek köszönhetően az akkumulátor manapság már nem csak a környezetvédelem szempontjából fontos, hanem a használhatóság miatt a legmeghatározóbb paramétere eszközeinknek.

Szinte mindenki használ olyan hétköznapi tárgyakat amiket mindennap működtetünk. Ezeknek
 a működtetéséhez a legtöbbször valamiféle akkumulátor vagy elem szükséges, amik természetesen a "legjobbkor" merülnek le, hogy a legnagyobb kellemetlenséget tudják okozni.

A világ egyik legnagyobb elektronikai terméket gyártó országában az Egyesült Államokban elővettek két régóta használatos kézenfekvő ötletet, hogy alacsony fogyasztású de mindennap használt eszközeinknél kiküszöböljék ezt a problémát. Sokan láthattak már olyan elemlámpát amit "rázással" lehet üzemeltetni. Alapelve, hogy a benne lévő tekercs és mágnes rázása közben feszültség indukálódik. Azonban elég használhatatlan lenne ha eszközeinket folyamatosan rázni kéne működés közben. Ezt az alapelvet továbbgondolva kiegészítették a rendszert egy akkumulátorral, ami a keletkezett energiát eltárolja.

A mérnökök képesek voltak beleintegrálni az egész komplett dinamót és az akkumulátort egy AA vagy AAA méretű elembe.
Az apró méretei miatt jól használható elemek a jövőben felválthatják a jelenleg használ környezetszennyező, hagyományos elemeket és akkumulátorokat. Bár jelenleg a találmány hatásfoka még nem az igazi, de már bátran merik ajánlani kisebb méretű, alacsony fogyasztású eszközök napi többszöri működtetéséhez. Pillanatnyilag maximálisan 100mW teljesítményt tudnak produkálni. A speciális erőforrások tervezett élettartama akár több év is lehet az előzetes felmérések alapán.

A fejlesztők célja addig tökéletesíteni a találmányukat amíg képesé nem válnak akár a futás közbeni rázkódásból feltöltődni és működtetni egy mp3 lejátszót.

Olvasson tovább

Az Egyesült Államok haditengerészete is belépett az alternatív technológiákat fejlesztők sorába. Célul tűzte ki, hogy 2020-ra az energiaigényének felét alternatív forrásokból fedezze, hogy így csökkentse kőolajfüggősét, tehát javítsa a nemzetük biztonságát és a vadászok bevethetőségét. A „zöld lódarázsnak” keresztelt F/A-18 típusú Super Hornet képes repülni megújuló és nem megújuló hajtóanyagok fele-fele arányú keverékével.

A Boeing F/A-18 Super Hornet 2 db, a General Electric által fejlesztett F404 gázturbinás sugárhajtóművel felszerelt négy és feledik generációs többcélú vadászgép. A hajtómű finoman jár a camelina azaz magvas gomborka (más néven tojásfű vagy inyorca) magokból kinyert olaj és a kőolaj alapú jet hajtóanyag, tehát kerozin keverékével.

Olvasson tovább

Kedves véletlenül idelátogatók, illetve tesztelők, szerkesztők! Üdvözlünk a gepeszmernok.hu portálon! Amint látják, még erősen beta-állapotú weblapról van szó, de a terveink nagyratörőek, a kitartásunk határtalan, a lelkesedésünk pedig nem ismer határokat.

A gepeszmernok.hu olyan űrt kíván betölteni a műszaki tematikájú weboldalak között, amely összefogja a magyar műszaki értelmiséget, kiemelt szerepet szánva a mérnökszakmát érintő kérdéseknek, fejlesztéseknek és aktuális kérdéseiknek. Fontos szempontnak tartjuk a műszaki társadalom összefogását, munkájuk segítését. Tevékenységi körünkkel támogatjuk a cégek és mérnökök kapcsolatfelvételét, egymás megismerését és közös kommunikációjukat. Az oldal célja, hogy ne csak a végzett mérnököket segítse, hanem a jövő mérnökeit előre felkészítse a szakmai feladatokra.

Olvasson tovább